Gyógyulások

Gyógyulások, eredmények, sikerek


Kedves Józsi!

Ezúton szeretném megköszönni a kezelők hatásos és kitartó munkáját. Két éve kezdődött az egész egy balesettel, amiben elszakadt az Achillesz ín a lábamban. Amint járóképes lettem, elkezdődtek a kezelések. A kezelők segítségével sikerült megtalálni a probléma okát, és így egyre gyorsabban gyógyult a lábam. Közben járulékosan egy mélyvénás trombózis is kialakult. Az útmutatásoknak megfelelően az önkezelésekkel együtt a kezelőkkel sikerült teljesen rendbe tenni a lábamat.

A kezelések alatt nagyon sokat tanultam a kezelőktől. Köszönöm a türelmüket. Az ő munkájuknak köszönhetően újra tudok rendesen járni, és a munkámat is el tudom végezni.

Köszönettel:
S.A.
2015.01.20.



Kedves Józsi!

A hétvégén letettem a 2-es vizsgát Odorics Helgánál, Szegeden. Egy gimnáziumba jártam vele, feltétlenül megbízom benne. Náluk kezdtük el a nadit, de nagyon sokat köszönhetek Béke Balázsnak is, akit egyik példaképemnek tekintek.

Balázs segített benne, hogy tavaly áprilistól, édesanyámnak segítsünk a gyógyulásában.

A gyógyulásról írok nektek, feltehetitek a történetét az oldalatokra. Most már eljött az ideje, hogy tudok írni róla.

A kezdet. 2012. március 26-án édesanyámnál áttétes rákot diagnosztizáltak. Az áttétet a májban találták meg. Egy héten belül 70%-ban valószínűsítették, hogy hasnyálmirigyrák az elsődleges, a kiváltó ok. Ennél nagyobb bizonyosságra akkor nem tehettünk szert, a László Kórházban nekünk kellett döntenünk arról, – az orvosok helyett. – hogy hasnyálmirigyrákra, vagy májrákra kezeljék.

A történet ettől kezdve felgyorsult. Abban maradtam mamával, hogy a naponta az interneten talált alternatív gyógymódok közül egyet mindig elvállal, és legalább egy táplálék kiegészítőt – alga, moringa fű keverék, indiai speciális kivonatok, … is hajlandó lesz kúra szerűen megenni. Balázs és Helga hatására a nadi mellett döntöttünk. Heti 3 kezelést kapott, kisebb kihagyásokkal. - Úgy tudom, a Mester is „látta”. - Ilyenkor, ha éppen el nem utazott, én kezeltem 1-es fokozattal, amelyet 2012. június közepén szereztem meg. Igen, jól olvastad, utazott. A kórházban, ahová 2012 március legvégén került, egy olyan kórházi fertőző betegséget szedett össze, amely nem gyógyítható, ideiglenesen antibiotikummal el-el lehet űzni belőle. A neten is terjed a borzalom híre!! Akitől elkapta, mellé fektetett beteg, a beérkezésekor is lehetett tudni, visszaeső volt, hogy mit hoz magával. 6 órás késéssel jöttek rá, hogy „TE jó Isten”, ez miért nem lett elkülönítve. anyám természetesen elkapta betegséget, és gyakorlatilag minden kijött belőle. Elállíthatatlan hasmenés, gyengeség, az immunrendszer legyengült állapotának további drasztikus gyengítése folyt. A végül elkülönített beteg másnap meghalt! Édesanyám fertőzötté válása szintén azt jelentette, hogy őt is el kellett különíteni. Amikor a folyosó végén a 10-es szobába fektették, megkérdeztem, hol van a néni, aki anyámat megfertőzte. Azt válaszolták, meghalt, most anyja fekszik az ágyán!! Ennyit a morálról!!! Nem jelentettem fel őket, a gyógyításra koncentráltam.

Balázs bent járt nála és azt mondta, már kb. 70%-ban nincs velünk, elindult felfelé. Valóban napról napra gyengült, nem panaszkodott, az első perc drámai hatását követően elfogadta sorsát, de persze nem értette, miért pont ő, miért pont most..

Mindent megtettem, hogy ki ne száradjon, lúgosodjon, csökkenjen a bevitt cukor és hús mennyisége, erősödjön, fogyasszon minél több antioxidánst, … Kihoztam a kórházból, és elkezdtem hozzátok vinni. Szerintem nem volt olyan kollégád, aki ne kezelte volna. Voltak kedvencei, és volt egy-két személy, akikhez nem tudott közel kerülni. Cinikus volt, csúfolódott, kifigurázta a meditatív zenéiteket, hangosan terjesztette, csak a fiam kérésének teszek eleget.

Való igaz, én zsaroltam meg. Azt mondtam, ha nem megy el velem kezelésre, aminek minden terhét magamra vállalom, akkor soha nem fogom neki megbocsátani, hogy nem tette lehetővé, hogy mindent megadhassak neki.

Az igazgató főorvos, a vezető szakorvos, és mindenki a leleteket látta, Kékgolyó utcai specialisták is egybehangzóan azt mondták, maximum 3 hónapja van, nem műthető, a nyár közepétől csontáttétre is kezeléseket kapott.

Az elején azt írtam, utazott. Igen. Elment Ausztriába a kedvenc hegyeihez, tavaihoz, elutazott húgommal Sopronba, Szilveszterezett Győrben. Rendszeresen kártyázott, színházba járt, rendesen evett, enyhén fáradékony volt.

Nem volt hajlandó az étkezésén drasztikusan változtatni, de a nadihoz egyre jobban ragaszkodott. Mikor nem volt időpontunk, ő kérdezte: Kisfiam lesz időpont? Már nem csúfolódott, elfogadta a kezelőkben a tegeződést, egyre jobban megnyílt. Kedves lett a kezelőkhöz, beszélgetni is hajlandó volt. Megettünk pár szem diót a kertben, szedret szedtünk a Zrínyi utca túloldalán. El kezdte rendezni a dolgait. Velem volt szinte minden nap, kezdtem megismerni, úgy, mint korábban soha. Én voltam a támasza, csodált, hogy bírom. Nekem csodálatos érzés volt, hogy visszakaptam őt, megismerhettem, és nem ismertem magamra, hiszen korábban semmit sem törődtem vele. Volt feladatom, 20 éves depresszióm, pánikbetegségem is alig –alig jött ki rajtam.

Nem fogyott le, nem voltak fájdalmai, nem hullott ki a haja, a leletei stabilak voltak, nem romlott az állapota.

2013. január közepén rosszul lett, emlékezetkiesései jelentkeztek. Ismét kórházba került. Elvesztette két hét alatt a tér és időérzékelését, látványosan gyengült, pedig egyre többet volt hajlandó inni is. Éppen kihozatalát terveztük, amikor állapota szétesett. Nem érzékelte hol van, más helyeken vélte jelenlétét, … Kritikus helyzetbe került, kiesett protézise, de nem engedték ki, mert akkor ki kellett volna adniuk az osztályról!! Nem kaphatta meg a szomszédos László kórházban felírt onkológiai részlegen a csontáttétre felírt kemóját sem, mert más kórház betege, és az ottani kezelést a TB így nem finanszírozza!!!! Megszerveztem, hogy lett kemikália, a fogásza is vállalta, hogy bejön a kórterembe, és megoldja a protézis problémáját!!!

Balázs három nap alatt visszahozta kezeléseivel, és mamának csodával határos módon, kitisztult a feje, csodálatos élményekről számolt be. Tudta, hogy amit mond, ahogy cselekszik az a zavarodott énje volt, és tudta, mi a helyes, de ezt nem tudta kifejezni, mert a tudatában ez a másik személyiségének alárendelődött.

Ettől függetlenül Balázs tovább kezelte, de lehetett érezni, hogy ami energiát kap, nem épül be, gyengül. Február 11-én reggel elhunyt. Hiába telefonáltak, hogy nagy a baj, késve értem oda. A szakorvos megígérte, nem viteti el. Megvártak. Szépen rendbetettem, megfésültem, megsimogattam, megszeretgettem, beszéltem vele, mindent megköszöntem neki, és jó utat kívántam.

Tudom, hogy happy and-et vártál.

Azt gondolom ez az!!! Mama kapott 10 hónapot, egy valójában emberi minőségben. Mama megkapta ezáltal azt a lehetőséget, hogy minden dolgát elrendezze, beteljesíthesse karmáját. Megkapta azt a lehetőséget, hogy akár meggyógyuljon. Ehhez ő rengeteget változott, de nem eleget. Tőle azonban ez volt a maximum, és az osztály példaképe lett! Mindenki tisztelte erejét, vidámságát, fegyelmezettségét, szeretetét.

Köszönöm valamennyi kezelőnek, mindazt amit érte tett. Akik kezelték, akik energiát küldtek. Külön köszönöm Balázsnak, Helgának, és páromnak, aki mindvégig mellettünk állt. Ma már én is tudok küldeni, és ha azt tanultam volna, hogy a múltba is lehetne, megtenném. De nem. Elfogadom a halálát, nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy én kaptam a feladatot, vele lehessek.

Hiányzik, de nincs rossz érzésem. Tudom, velem van, figyel rám, segít, ha kell.

Legyetek büszkék magatokra!
2013.06.18.
F. GY.



Sziasztok, Magdi vagyok!

Szeretném veletek megosztani a gyógyulásom tapasztalatait.

2012. április 9-én kórházba kerültem, a vizsgálatok alapján a diagnózis myelóma multiplex (csontvelő rák). A beteg sejtek százalékos aránya 60% volt. Április 25-én megkezdték az orvosok a kemoterápiát.

Ezzel az eredménnyel elmentem Révbíró Józsefhez május közepén, és kértem, mondja meg nekem, Ő hogyan látja a helyzetemet. Ő azt mondta, hogy az én megnyugtatásomra legyen fizikális beavatkozás, de 2 terápia után nem látja szükségét, és az őssejt átültetést sem látja szükségesnek. Persze minden a te döntésed – mondta Józsi. Én rá hallgattam, mert tudom, és hiszek a Pránanadi gyógyításban.

Azt is mondta, hogy gyere, a kezelőben az egyik legjobb gyógyító mesterek kezelnek, és ők mindent megtesznek a gyógyulásod érdekében. Ez így is történt, rendszeresen kijártam a kezelőbe, és otthon a fiam is rendszeresen kezelt. Én is követtem a gyógyítók által kapott instrukciókat, és rendszeresen kezelődtem.

A nadinak köszönhetem a teljes gyógyulásom eredményét. 2013. március 29-én a kórházban voltam ellenőrzésen. Azt mondta a főorvos, hogy az eredményem tökéletes, egészséges szervezetnek megfelelő.

Nagyon hálás vagyok Révbíró Józsi mesternek, hogy általa megtaláltam ezt az utat, és az egészségemet visszakaptam. Ugyanis 2012. júniusában visszautasítottam a további kemoterápiát és az őssejt átültetést is.

A 2012. augusztus 18-i vérképeredményem alapján a beteg sejtek aránya: nulla %.

Igen, ez azt mutatja, hogy teljesen a nadi gyógyításban hittem.

Mindenkinek jó egészséget kívánok:
Magdi
2013.04.04.



- Képviselem az érdekeimet, kiállok magamért,
- rákérdezek, ha valamit tudni szeretnék,
- elfogadom, amit kapok,
- elfogadom a bocsánatkérést,
- önálló döntést hozok, nem fogadom el elsőre mások véleményét helyesnek,
- kedvesebben beszélek,
- tudom magam érzelmileg függetleníteni, nem veszem át mások érzéseit,
- nyitottabb, nyugodtabb vagyok.

Ezek azok a dolgok, amiket ma már megteszek, és korábban - a nadi és a kezelések, utazások előtt - nem tettem.

2013.03.21.
S.N.



Kedves kezelők!

A csapat csodálatos, egyre jobb a mozgásom, fájdalmaim nincsenek. Egyenesebb a gerincem és a lábaim is. Óriási eredményt értek el rajtam az elmúlt másfél év alatt. (Születés óta fennálló problémáról van szó, ami évtizedek óta tartott.) Kezelődni továbbra is heti két alkalommal járok, kitartóan. Én is kezelem magam napi rendszerességgel.

Nagyon örülök, hogy közétek tartozhatok.

2012.12.29.
M.É.



Kedves Nadizók és Nadis Kezelők!

Mindenek előtt szeretnék köszönetet mondani a kezelő minden kedves dolgozójának, irántam tanúsított végtelen türelmükért, segíteni akarásukért, áldozatkész munkájukért. Egy év óta foglalkozom a nadival, heti két kezelésre járok.

Előszöt meg kellett küzdenem magammal a felfogásom és hozzáállásom megváltoztatásával, a betegségekkel és kezelésükkel kapcsolatosan (öt év egészségügyi tanulmány és negyven egészségügyi munkában eltöltött év után). Természetesen kaptam hozzá segítséget. Szinte gyerekkorom óta voltak arc és homloküreg problémáim. Harminc évvel ezelőtt komoly fertőzés góceltávolítása után mindkét oldali arcüregemet megműtötték. Ezek után is éveken keresztül volt vele problémám, az antibiotikumok sorát végigszedtem, amit lehetett, mindent megpróbáltam, ennek ellenére az utóbbi négy évben egyáltalán nem ürült az arcom.

Éreztem, hogy valamit tenni kell, ha nem akarom, hogy az agyamra menjen, de kórházba nem akartam menni. Leányom ajánlására (nem nagy meggyőződéssel) úgy gondoltam, hogy ezt még megpróbálom. Elmondhatom, hogy az ötödik kezelés után megindult a fejemból a lerakódás, olyan mértékben, hogy két napig egyfolytában hetven férfizsebkendőt használtam el. A fejem kitisztult, megkönnyebbültem, és azóta is működik a dolog (tudom fújni az orrom).

A kezelések elején közölték, hogy előfordulhat, hogy addig rejtett problémák is előjöhetnek, elkezdhetnek kitisztulni. A szivemet a hosszantartó gennyes folyamat igénybe vette, meg a huszonöt éve kezelt magas vérnyomás is befolyásolta. Szívtáji nyomást éreztem, a vérnyomásom ingadozóvá vált, amit további kezelésekkel, enyhébb gyógyszerre való átváltással sikerült stabilizálni.

Kezelőim közben mondogatták, hogy végezzem el a tanfolyamokat, ami előnyömre válna. Hamarosan elvégeztem az egyes majd a kettes fokozatot, és azóta napi rendszerességgel kezelem teljes testkezeléssel saját magam, a heti kétszeri segítség mellett.

Ezek után jött a szintén régóta meglévő nyaki csigolyameszesedés olyan fokra jutása, hogy alig bírtam forgatni a fejem, és mindkét kezem zsibbadt. Két heti célirányos kezelés után szemmel láthatólag sokat javult, a zsibbadás szinte megszűnt.

Ezek után a kezem és lábam ujjain a köszvény jelei mutatkoztak olyan mértékben, hogy a jobb hüvelykujjamat egyáltalán nem tudtam a duzzanattól behajlítani. Ezt is elkezdték kezelni, és igen hálás vagyok a kezelőimnek, mert gyógyszer szedése nélkül, a diéta betartásával, napi önkezeléssel, rendszeres tornával kordában tudjuk tartani.

Ezidáig féltem a hármas fokozat elvégzésétől, de most úgy gondolom (igaz, egyszer megfogadtam, hogy én már többet nem tanulok), csak megpróbálkozom vele, és elvégzem a hármas fokozatot, mert a tények meggyőzőek és magukért beszélnek.

Kívánok minden kedves Kezelőnek jó egészséget és további sikeres munkát mindannyiunk örömére.

2011.10.23.
B. B. Ágnes



Kedves Nadis kezelők!

Szeretném megköszönni azt az odaadó, hozzáértő és eredményes tevékenységeteket, amelyet a gerincsérvem, gyógyítása érdekében végeztetek. Segítségetekkel jelenleg teljesen tünet és panaszmentes vagyok. Az életem visszatért a napi kerékvágásba. Újra rendszeresen tudok sportolni és fájdalommentesen munkát végezni. További sok sikert kívánok!

2011.01.24.
B.László



Betegségem története

2009. május 5-én CT vizsgálaton vettem részt, ahol megállapították, hogy mindkét vesémben, a húgycsőben és a húgyhólyagban is daganat található. 2009. június 2-án a jobb vesémet eltávolították, és a bal vesémet is ki akarták venni (2009. augusztus elején), de én ebbe nem egyeztem bele. Ekkor a bal vesémben 3x3x2 cm-es daganat volt. Nem kaptam semmilyen kezelést! Egy lehetőségem volt - a műtét -, és utána a dialízises kezelés életem végéig.

Rájöttem, hogy ez a megoldás nekem egyáltalán nem jó és helyette a Pránanadit választottam. 2009. július 9-től kezelésen veszek részt (2010. június 20-ig minden héten háromszor, és azóta hetente csak kétszer, mert lecsökkent a daganatom nagysága. Jelenleg: 1,9x1,9x1,5 cm. 2010. július 17-20-ig a 3-as tanfolyamon vettem részt, és az ott tanultakat minden nap alkalmazom a gyógyulásom érdekében. Ezen kívül meditálok és utazom is. Én meg akarok gyógyulni! Ehhez minden segítséget, tudást, odafigyelést, kedvességet és biztatást is megkapok a kezeléseken. Köszönöm.

G. Jutka

Bal petefészkemben egy cisztát találtak az orvosok, amelyről nem tudták megmondani, el fog-e magától múlni. 2009 szeptemberétől hetente 1-2 alkalommal jártam kezelődni, valamint 3 hetente utazni. 2009 november elején az egyik utaztatás utáni éjjel ez a ciszta magától felszívódott és másnap már a nyomát sem tudta kimutatni az ultrahang. Azóta is rendszeresen járok kezelődni, utazni, melynek köszönhetően nem alakult ki újból ez a betegség. Emellett nagyon fontos, hogy tisztában legyünk ennek a betegségnek az okaival és változtassunk azon a gondolkodásmódunkon, amely ezt kiváltotta. Nagyon hálás vagyok a kezelőknek, egy fantasztikus, összetartó és lelkes csapat!

K. Mariann


Miért lettem nadis?

Feltehetően fizikai erőkifejtés miatt 2009. május 9-én elszakadt a mitrális szívbillenytűm egyik ága és miután így az oldal nyitva maradt, a vér nem áramolhatott tovább, nagy része pangott. 4 hónapos határidőt kaptam a műtétre, de az altatást a tüdőm nem viselte volna el, így ezt az utat nem választhattam.

Ezután kerültem ide a kezelőbe, ahol Révbíró Józseftől először hallottam a "gyógymódot": meditálás, kezelés, tanfolyam. Az 1-es tanfolyamon Ő már mondta, hogy nem kell műtét, de az ultrahangkontroll ezt nem erősítette meg, a billentyű szára lifegett továbbra is. Igaz viszont, hogy sokkal jobban éreztem magam és már csináltam a reggeli tornáknak a jelentős részét is. A következő kontrollon, július második felében, aztán már az ultrahang is jelezte a jóllétemet, a billentyűm helyreállt és szabályosan működött, nyitott, zárt, nyitott, zárt. Csoda, hogy hiszek a "Nadiban?"

S. Zsolt

Kislányom, Niki 2éves volt, amikor sokízületi gyulladást diagnosztizáltak nála. Ez egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy az immunrendszere a saját szervezete ellen fordul, nála az ízületeket támadta meg 5 helyen: boka, térd, könyök,ujj. Az orvosok nem tudják az ilyen betegségnél, hogy mi okozza, így gyógyítani sem tudják, csak tünet mentesíteni szteroiddal és más káros szerekkel. (Természetesen semmit nem adtam ezek közül a mérgek közül egy ilyen fiatal szerevetnek.) Természetes gyógymódokkal akartam meggyógyítani, ami sikerült is. (Eleinte, amit ismertem: homeopátia, kineziológia, gyógy masszázs, biolabor: mágneses rezonancia, gyógytorna, vitaminok-lúgosítás stb.) mindennapunk arról szólt, hogy megyünk valahova gyógyulni. Félév múlva ismertem meg a pránanadit, ami a leghatásosabbnak bizonyult, még félév telt el, amire minden tünet, duzzanat elmúlt. Az ortopéd orvos féléve megállapította, hogy Niki jobb lába 1.5cm-rel hosszabb mint a bal, mára ez már 1cm-re csökkent! (A jobb térde sokáig, 1évig duzzadt volt, amikor beteg volt, ebből maradt vissza a megnagyobbodás.) Heti egyszer még járunk a kezelőbe, ami az immunrendszer erősítése mellett, pl. az óvoda kezdésnél, az anyától való leváláshoz mentális segítséget is adott.

Amióta pránanadi energiát kapja a kislányom, nagyon ritkán betegszik meg, pl. megfázás (kb.1 évben 1-2-szer), az is enyhe és gyors lefolyású.

A kislányom betegsége miatt kezdtem el tanulni a pránanadit, hogy a mellett, hogy kezelőbe viszem, otthon én is mindennap tudjam segíteni gyógyulását.

Azóta eltelt 2 év, és nem csak Niki, hanem az egész család élvezi az Energia áldásos hatását. Közben nálam ciszta alakult ki a méhemben ami nőgyógyászati problémákat okozott, sőt klimaxos tüneteim is voltak, ami 40 évesen még nem indokolt. A pránanadival szerencsére ezek a problémák is már a múlté.

Ajánlom mindenkinek kortól, nemtől és betegségtől független, aki jól akarja magát érezni a bőrében! Amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a betegség kialakulásához idő kell, ezért a folyamat visszafordításához is hagyni kell időt. A pránanadi nem úgy hat mint egy "gyógyszer", ami elnyomja a tünetet, de az okot nem szünteti meg. Az egész embert kezeli, gyógyítja testestől-lelkestől fizikai és mentális síkon egyaránt. Betegségeink gyógyulásáért nekünk is tenni, változtatni kell, hogyha változást akarunk.

B. Nikol


2009. őszén, sok, megterhelő esemény után, naponta éreztem a teljesítőképességem romlását. Erőfeszítést jelentett a metró aluljáróból a lépcsőkön feljönni, gyalogolni. Éjszakánként sípolva vettem a levegőt. Az orvosi vizsgálatok szerint erősen vizesedtem, magas, szabálytalan volt a pulzusom, magas a vérnyomásom, a már előzőleg szedett gyógyszerek egyre hatástalanabbak.

Kardiológia szakrendelésen elvégzett szív ultrahang vizsgálat katasztrofális leletet adott. A szív négy "üreggel" oldja meg a funkciói ellátását, a "nagy vérkört", - ami az oxigénben dús vért juttatja el a szervezet minden részébe, - a szív bal kamrája táplálja, az pumpálja bele a friss vért. A lelet szerint balkamrám igen nagy mértékben megtágult, a szívizomszövet rugalmasságát, erejét elvesztette, következtében funkció képessége nagymértékben lecsökkent. Mivel az ultrahang vizsgálat során a megjelenő képen méréseket, majd azokból számításokat lehet végezni, az eredmény számszerűen: a kamrafunkció 29 % csupán, durván az egyharmada a normálisnak.

Az orvos tájékoztatott, hogy ez az a betegség, ami nem gyógyítható, gyakorlatilag a további gyógyszeres kezelés egyetlen dolgot képes megvalósítani: ne romoljon tovább az állapot! Visszafejlesztési lehetőség nincs, a túlélés attól függ, mennyi ideig és mértékben sikerül az állapotot stabilizálni. A diagnózist és kilátást több szakorvos is megerősítette, el kellett fogadnom. Szakmai formában is kifejtették, ez az állapot a NYIHA osztályozása szerint a 2. fokozat, a következő 3. fokozatban már szobához kötött és a 4. fokozatban ágyhoz kötött leszek, a fizikai teljesítőképesség folyamatos csökkenése miatt. Aztán majd jön a megnyugtató fényesség a Nagy Alagút végén ...

A szívemre irányuló nadi kezelést 2010. január óta kapom folyamatosan. Ezek teljesen fájdalommentesek, különböző érzületeket észleltem, de ezek egyike sem volt kellemetlen, biztosították, hogy visszajelzést tudjak adni a kezelőmnek.

Fél év múlva megtörtént az első ellenőrző ultrahang vizsgálat, ami a balkamra kapacitás mértékét már 40 %-ban rögzítette! A második ellenőrző vizsgálat 2010. decemberben volt, a balkamra kapacitása a mérések szerint 49 %!!! Félévenként mintegy 10 % mértékű kamrakapacitás javulás történt! Több, a balkamra fizikai méreteit jellemző adat is rögzítésre került mindkét vizsgálati alkalommal. A mérési sorozatban egyértelműen megállapítható a kamra fizikai méret értékek csökkenése, a kamra nagyobbodás mérséklődése, a balkamra tágulat csökkenése.

A vizsgálatot végző és az eredményeket kiértékelő doktornő sem hitte a látottakat. Ilyennel a praxisában egyikük sem találkozott, mert ilyen terápiás módszer nincs, a kamratágulat nem fejleszthető vissza. Hála a nadinak és az alkalmazóinak: DE VAN!

P. Emil (68 éves)

Az én történetem a betegséggel kapcsolatban, 2007 tavaszára nyúlik vissza amikor is bekerültem a Szt. László kórházba nagyon erős gyomor és alhasi fájdalmakkal.

Kórházas történeteim nagyon röviden: 2007 május 10-től augusztus végéig voltam 4 kórházban. Vizsgálatok tömkelegét csinálták meg rajtam az orvosok, és csak augusztus végén diagnosztizálták véglegesen nálam az autoimmun crohn betegésget. Két hónap alatt fogytam 25 kilót, egészen addig amíg meg kellett műteni a vékonybelemet. Augusztus végén a műtét után kezdték beállítani a gyógyszereimet, ami 7féle gyógyszeből állt. Szedtem szteroidot, immunszupresszánst, bélgyulladás csökkentőt stb. valamint volt még egy 4 oldalas diétám azzal kapcsolatban, hogy mit nem szabad ennem.

A tüneteim: napi 15-20szori hasmenés, nagyon erős gyomor fájdalmak, magas láz, hajhullás, étvágytalanság és hányinger. Ez tartott kb. 3hónapig amíg a műtét és gyógyszeres kezelés meg nem történt. Ezután elkezdődött a főiskolám és 2007 szeptembertől tudtam folytatni a gyógyszerek szedése mellett, de az állapotom továbbra se volt fényes.

Ez az állapot, hogy gyógyszert szedtem, jártam havonta vérvételre és kontrolra tartott következő év (2008) áprilisáig amikor is elmentem a pránanadi 1-es tanfolyamra.

Bevallom őszintén kicsit hitetlenül ültem ott az 1-esen, de úgy voltam vele, hogy mivel elég rosszul voltam ahhoz, hogy ne engedjem meg magam azt, hogy ki se próbálom ezt a technikát, hát elkezdtem az 1-es után járni a kezelőbe, rendszeresen heti 2 alkalommal. Mivel becsülettel csináltam a gyakorlatokat (persze azért nálam is volt amikor lusta voltam. :) ), amiket kellett a heti két alkalmas kezelések mellett és a kezelők is folyamatosan segítettek távgyógyítással, így a javulás egyértelműen látható és érezhető volt már az első hónap után.

2008 májusától (amikortól jártam kezelőbe) 2009 márciusára - azaz szűk egy év alatt - elértem azt, hogy fokozatosan leraktam, mind a 7 gyógyszeremet, nem volt már szükségem a 3-4 oldalas diétámra (bármit meg tudtam enni anélkül, hogy rosszul legyek), és tökéletesen jól lettem. Hozzáteszem, nekem azt mondta még a dokim a nadi előtt, hogy egy bizonyos gyógyszeremet (immunszupresszánst) életem végéig kell szednem. Hát nem kellett :)

Fontos még tudni, hogy sokat utaztam (pránanadi reinkarnációs technikával) a betegségemre, kb. 15 alkalommal, ami nagyon nagy részben hozzájárult a gyógyulásomhoz.

Jelenleg is egészséges vagyok - járok továbbra is tanfolyamokra valamint a kezelőbe - és ezért hálás köszönetem mesteremnek Révbíró Józsefnek és az összes kezelőnek (valamint magamnak :) ), akik hozzásegítettek a gyógyulásomhoz és a személyiség fejlődésemhez!

Budapest, 2011. január 9.
A. Balázs


Szeretném én is megosztani veletek az egyik történetemet, ami talán az eddigi legnagyobb siker és számomra a legmeghatóbb.

2006 december 22-én az egyik kolléganőm mesélte, hogy most tudta meg, hogy az unokaöccse,aki 8 éves nagyon beteg kórházban van az intenzív osztályon,sokat fogyott, erős hasi és végtag fájdalmai vannak és belső vérzései mindenhol test szerte. És sokáig tartott, amíg az orvosok rájöttek, hogy mi a baja, addig már egy hasi műtétet is elvégeztek rajta, feleslegesen. Az orvosok azt mondták, hogy Bence már olyan állapotban van, hogy nem biztos, hogy életben marad!

Kértem Őt, hogy szerezzen egy fényképet és jutassa el mielőbb nekem. Ő másnap hozott is egy fotót Bencéről. Elkezdtem intenzíven kezelni őt távgyógyítással, mivel az intenzívre nem engedtek be, és egy kedves barátnőm is segített. Két nap múlva hívtak, hogy nem tudják mit csináltunk, de működik, Bence el kezdett enni, szűnnek a vérzések, és a kedve is jobb, és azóta nem görcsölt a hasa.

December 30-án hívtak, hogy Bencét kiengedték a kórházból, de még nagyon gyenge, fáj a műtéti sebe is, nincs étvágya sem.

A hír, hogy ilyen gyorsan kiengedték nagyon nagy örömet okozott nekem és barátnőmnek, hiszen pár napja még az sem volt biztos, hogy túlélheti egyáltalán.

El kezdtem kezelni őt január első hetében és hétről hétre nagyon sokat javult, és nagyon megkedveltük egymást. Két hét múlva a sebész azt monda, hogy Ő már engedné iskolába a műtéti sebe gyönyörű, csak azért nem engedték, mert a szteroidok amiket szednie kellet nagyon legyengítették az immunrendszerét és erősödni kellet még kicsit. Márciusban Bence már mehetett iskolába.

Azóta is jól van, és szépen megerősödött. Szeretném megköszönni nektek, hogy átadtátok nekem ezt a tudást, és, hogy általatok segíthettem ezen a gyermeken.

Nagyon Köszönöm
N. Sz.

Sokáig vívódtam, hogy terheljelek-e Benneteket történetemmel. A lényeg, hogy az élet nagyon gyorsan válaszút elé állított.

Mi is történt: (címszavakban)
- március 2-án barlangi kalandtúrát vezettem
- az egyik résztvevő 12 éves kislánynak a térde "megsérült"
(megtekeredett) egy rossz lépést követően.
- erős fájdalom
- hatalmas könnyek
- dilemmám, hogy kezelhetem-e
- megbeszéltem vele, megértette, megkért,
- a csoport többi tagját elkülönítettem
- a diszkrét barlangi sötétben végeztem a kezelést 35 m mélységben
- Kislány állapota rohamosan javult
- hazafelé az erdőben már "semmi" baja sem volt, mosolyogni is tudott Igyekeztem mindent rendben, tőlem telhetően, az előírások szerint végezni.

Köszönöm Néktek a lehetőséget, a tudást!
J Sz


Nagyon szépen köszönöm, amit a kisfiam gyógyulásáért tettek! Így "megúsztunk" egy igen komoly veseműtétet. Örök hála köszönet érte!!!

L.A.Zs.

Szememről...

1997-ben kezdődött probléma a szememmel, hazafelé a metrón kettécsúsztak az emberek. Aztán a TV-t is csak úgy tudtam nézni, hogy az egyik szememet letakartam a kezemmel, mert két egymás melletti TV-n láttam a műsort. Kezdtem egyre fáradtabb lenni estére, sokat fájt a fejem.

Mivel minden előzmény nélkül lett kettős látásom, a szemész először is elküldött koponya MR vizsgáltra, szerencsére negatív volt. Neuroophthalmológiai vizsgálat következett, de ott sem találtak magyarázatot a diplopiára. A következő vizsgálat szemizom EMG volt, negatív lelettel.

Egyre vastagabb hasábos szemüvegre volt szükségem, hogy egybe hozza a képet. Amikor eljutottam a 24 hasábig, 1998-ban megműtötték az egyik szemizmomat.

Kb. 2 hónapig nem is kellett szemüveg, majd ismét egyre többet fájt a fejem és újra egyre vastagabb szemüvegre volt szükségem. Kinezológushoz kezdtem járni, szín-akupunktúrával is kezeltek, némi életmód-változtatás is sikerült (étrend és munkahely). A javulás ellenére a következő műtétet sem úsztam meg, ez 2000-ben volt. Egy év múlva visszatértek a problémák, állapotom ingadozott, de már elfogadtam, hogy ezzel együtt kell éljek.

2005. februárban kíváncsiságból beültem a Pránanadi 1. tanfolyamra, ahol megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kezemen keresztül "valami" áramlik. Ezzel az energiával naponta kezeltem magam. Kb. 1 hónap múlva egyik reggel hosszas kételkedés után rájöttem, mindenből egy van. Szemüveg nélkül indultam el otthonról ... azután nem vettem fel többet.

Persze folyamatosan kezeltem magam és gyógyítottak is magasabb fokozattal rendelkezők. Azóta az 5. fokozatot elvégeztem. A Pránanadinak köszönhetően úgy érzem kialakult egy tudatosan karban tartható, belső egyensúlyom, ami természetesen a mindennapjaimra és a környezetemre is pozitívan kihat. Nem látok a korábbi állapotomra jellemző, ingadozásra utaló jeleket, ez mind tőlem, a kitartásomtól függ.

Budapest, 2007.
Köszönettel, Sz. K. J.


Minden Tőled kapott előírást betartva, naponta kezelem magam teljes és helyi kezeléssel, és hetente ötször kapok kezelést, a kezelőben és D K-nál.

A petefészek melletti ciszta eredményem negatív lett, a daganat érték (CA 125) elkezdett csökkeni, a nov. 13-i kontroll eredménye 39, ami nagyon közel van az elfogadható tartományhoz (30-ig elfogadható). Az orvos januárban vár kontroll vérvételre.

Nagyon köszönöm az eddigi segítségedet, nagyon hálás vagyok minden jó tanácsért, ami tovább segít a helyzetemen.

Sok-sok hálával és szeretettel:
Sz G

Sziasztok!! Szeretném megköszönni nektek, hogy olyan emberek vagytok, akik törődnek a jövővel! Ha nem kezdem el a tanfolyamot, fogalmam sincs, hogy ma mihez kezdtem volna. Fél órával ezelőtt a keresztanyám leesett nálunk a lépcsőn. Egy dolog jutott eszembe, amikor kirohantam a szobámból a csattanásra és a testvérem sikítására: KEZELNI!!! És segített, tudom, hogy segített. A hörgése lassan visszaállt rendesre, a szemei sem voltak már felakadva. Áldom a sorsot, hogy összehozott ezzel a csodálatos tudománnyal!!! A tudat, hogy segítettem. Eddig hittem, hogy használ, valamilyen szinten tudtam is, de most már senki nem veheti el tőlem ezt. Most már biztosan tudom. Ez nem az első alkalom volt, hogy bajban megkezeltem valakit, de azok nem voltak ilyen súlyosak-hála Istennek!!! Ezen már egy emberi élet fügött, ezen a baleseten!!! És én segítettem! KÖSZÖNÖM NEKTEK!!!

Hatalmas nadis öleléssel:
V K

A honlap Petrezselyem József külön engedélyével készült!